Fitoterapeuta
A D-vitamin és a (nép)betegségek összefüggései
Magyarországon a 2018-as KSH adatok szerint a két legfontosabb halálozási ok a következő [1].
-
Daganatok (64.695 fő, az összhalálozások 49.4 %-a)
-
Keringési rendszer (33.250 fő, az összhalálozások 25.4 %-a)
Ez nem jelent mást, minthogy minden második ember daganatos, minden negyedik ember szív- és érrendszeri megbetegedés következményében hal meg.
Az elmúlt húsz évet tekintve ezek a számok számottevően nem változtak (lásd csatolmány), ami arra enged következtetni, hogy valamit rosszul csinálunk, hibásan gondolkodunk. Ez a hibás gondolkodás jelen van a mezőgazdaságban, a táplálkozásunkban, az életmódunkban és valljuk be, a közegészségügyben is. Hibás és hiányos az egészségről szóló képünk és felelősség-vállalásunk ebben a történetben. Ezen hiányosságokat célozza meg némileg befoltozni jelen bejegyzés, a téma a D-vitamin.
2012-ben húsz magyar klinikai orvos úgy döntött, szeretnék tisztázni és összefoglalni a D-vitaminnal kapcsolatos ismereteket és kutatási eredményeket. Következtetéseiket egy cikkben foglalták össze [2], melyek közül a legfontosabbak a következők.
Daganatos megbetegedések
In vitro és in vivo vizsgálatok alapján a D-vitamin sejtanyagcserére kifejtett hatásai révén tumorellenes hatású.
A D-vitamin-hiány az emlő és colon (vastagbél) daganatok kialakulása és progressziója szempontjából bizonyítottan rizikótényező, ezért a szérum 25(OH)D-vitamin- szint meghatározása és szükség esetén a szérumszint korrekciója indokolt a fokozott kockázatnak kitett betegeknél.
A malignus (rosszindulatú) betegségek kemoterápiás kezelése önmagában rizikótényező a D-vitamin-hiány kialakulása szempontjából.
A daganat lokalizációjától függően különböző a D-vitamin-hiány gyakorisága és mértéke valamint a D-vitamin-pótlás hatására bekövetkező szérum 25(OH)D-vitaminszint-változás, ezért a D-vitamin-pótlás dózisa a daganat típusától függően és egyénenként változhat, ezért a szérum 25(OH)D-vitamin-szint ellenőrzése javasolt onkológiai betegségben szenvedők körében.
Immunrendszer
A D-vitamin mind az adaptív, mind a természetes immunválasz fontos autokrin regulátora.
A D-vitamin-hiánynak szerepe van az autoimmun betegségek patogenezisében.
Szív- és érrendszer
A sejtszintű mechanizmusok, az állatkísérletes eredmények és a humán obszervációs vizsgálatok eredményei alapján úgy tűnik, hogy szívelégtelenségben a D-vitamin-hiány közvetlenül hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához is.
D-vitamin-hiány hozzájárulhat a hypertonia (magas vérnyomás) kialakulásához, amit részben a renin-angiotenzinaldoszteron rendszer változása magyaráz.
D-vitamin-hiány fokozza az érelmeszesedés kockázatát.
Szívelégtelenségben, hypertoniában (magas vérnyomásban) szenvedő és fokozott cardiovascularis (szív- és érrendszer) kockázatnak kitett személyeknél a D-vitamin hiány megszüntetése és a megfelelő D-vitamin-ellátottság fenntartása indokolt.
Népegészségügyi következtetések
A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése, a rendelkezésre álló adatok alapján,
-
a csípőtáji törések számát 26 %-kal,
-
az 1-es típusú diabetes előfordulását 78 %-kal,
-
az összes daganat gyakoriságát 35 %-kal,
-
az influenzás megbetegedések számát 90%-kal csökkentené.
Ez a teljes mortalitást 7–10%-kal mérsékelné, és az átlagélettartam két-három évvel nőne.
Végkövetkeztetés: A D-vitamin pótlás olcsó és elérhető eszköz az egészségünk érdekében.
Hivatkozások:
[1] http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp
[2] http://repo.lib.semmelweis.hu/handle/123456789/4215
A D-vitamin adagolása
Előző bejegyzésünkben részleteztük, hogy a megfelelő D-vitamin vérszint mellett több betegség kockázata csökkenthető, nem is elhanyagolható mértékben. Itt csak összefoglaljuk ezen orvostudományi tényeket [1].
A megfelelő D-vitamin vérszint mellett megelőzhető a
-
a csípőtáji törések 26%-a
-
az 1-es típusú cukorbetegség 78%-a
-
az ÖSSZES daganatos megbetegedés 35%-a
-
az influenzás megbetegedések 90%-a.
Felmerül így a kérdés, hogy ez mit jelent a hétköznapi gyakorlatban az adagolás szempontjából. Hogy ezt meg tudjuk válaszolni, érdemes a természeti népeknél - akik lehetőleg sokat vannak napon - megvizsgálni, hogy mennyi a természetes D-vitamin vérszintjük. Ezzel kapcsolatban szerencsére elérhetők szakirodalmi adatok: Két afrikai törzs, a maszájok és a hadzák, akik idejük nagy részét a napon töltik ruha nélkül, D-vitamin szintjét mérték és kaptak 67 ng/ml és 68 ng/ml értékeket [2]. Hozzátesszük, hogy az igen gazdag szakirodalom a D-vitamin védőhatását is 50 ng/ml vérszint és afelett bizonyítja.
A természeti népek D-vitamin szintjét referenciaként tekintve már csak az a kérdés, hogy ez hogyan érhető el egy átlag magyar embernél. Mivel legtöbbünk igen keveset van napon (akkor is naptejjel védekezünk), így a D-vitamin pótlását étrendkiegészítő formájában javasoljuk. Azt, hogy kinek mekkora bevitel mekkora vérszintet eredményez igen sok dologtól függ, úgy mint életkor, testsúly, betegségek, emésztőrendszer állapota, stb. Emiatt is javasoljuk a D-vitamin szint laborban történő mérését, hogy egyénileg tudjuk megállapítani a szükséges napi bevitel mennyiségét.
A kezdő mennyiség megállapítható vagy egy ökölszabály megfogalmazható abból a vizsgálatból, amelyben 3657 különböző mennyiségű D-vitamint fogyasztó ember D-vitamin vérszintjét mérték. [3] Ebből azt a következtetést vonták le, hogy átlagban 3000 NE/nap D-vitamin 34 ng/ml vérszintet eredményez, míg a 60 ng/ml vérszintet átlagosan napi 6000 NE étrendkiegészítő általi bevitellel lehet elérni. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a számok csak átlagok. Az egyéni szükséglet megállapításához, különösen krónikus betegségek esetén laboratóriumi mérés szükséges.
[1] http://repo.lib.semmelweis.hu/handle/123456789/4215
[2] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22878781/
A D-vitamin kofaktorai
Bármely mikrotápanyag (vitaminok, ásványi anyagok stb.) pótlásakor három fontos szempontot kell figyelembe vennünk. A kémiai formát, a mennyiséget és az együttes hatásokat, összefüggéseket (kofaktorokat). Nincs ez másként a D-vitamin esetében sem. Fontos, hogy a megfelelő kémia forma és mennyiség mellett a kofaktorokról sem felejtkezzünk meg, mert ezek hiányában a mikrotápanyag pótlás hatása csökkenhet vagy elmaradhat. Másként mondva a D-vitamin pótlás önmagában nem elegendő és célravezető, ha közben más kofaktorokból hiányunk van. Lássuk a konkrétumokat.
K1- és K2-vitaminok
A D-vitamin szervezetre gyakorolt egyik hatása az, hogy az elfogyasztott élelmiszerben lévő kálcium felszívódását serkenti. Fontos megértenünk, hogy a kálcium felszívódása a vékonybélből a véráramba még nem jelenti, hogy ez a kálcium be is épül a csontokba. Ez a beépülési folyamat (és a kiáramlási is) hormonális természetű. Itt kap szerepet a K2-vitamin, amely pontosan a kálcium csontokba való beépüléséért felelős és hiányában a kálcium a lágyszövetekben rakódik le (erek, ízületek, szervek). Ez olyannyira így van, hogy a K2-vitamin felfedezője, Weston Price fogorvos, még a fogakon keletkezett kisebb lyukakat is be tudta "gyógyítani" K2-vitaminnal. Azt is megfigyelte, hogy a nyugati étrenden lévő modern ember fogazata gyakrabban torlódott, állkapocs szerkezete vékonyabb, mint a természeti népeké.
Hová tűnt a K2-vitamin a nyugati étrendből? A válasz rendkívül egyszerű. A K2-vitamin a zöld növényekkel etetett (legeltetett) állatok szervezetében alakul ki K1-vitaminból. Amint ipari tenyésztésből származó (gabonával, szójával és halliszttel etetett) állati élelmiszereket eszünk a K2-vitamin természetes forrása legalábbis bizonytalanná válik.
Magyarországon az érelmeszesedés (orvosi szóval atherosclerosis) tömegessé vált, amely a szív- és érrendszeri katasztrófák előszobája. Ezen betegségcsoport hazánkban az elsőszámú halálok. Az érelmeszesedés gyakori jelenléte önmagában is jól mutatja, hogy nem kálcium hiányunk van, hanem kálcium-anyagcsere problémánk. Ennek a történetnek a K2-vitamin az egyik főszereplője.
Magnézium
A magnézium egy rendkívül fontos mikrotápanyag, amely stresszes és/vagy fizikailag aktív életmód mellett folyamatosan kiürül a vesén keresztül, emiatt pótlása mindenképpen indokolt a modern embernek. Fontosságát jól jelzi, hogy szervezetünk több mint 600 biokémiai folyamatában vesz részt. Ezen folyamatok egyike a D-vitamin aktiválása. Mit jelent ez? Az étrendkiegészítő formájában bevitt (és a napozás során keletkező) D-vitamin inaktív forma (kolekalciferol), amelyet két lépésben alakít át a máj és a vese aktív D-vitaminná. Mindkét folyamat magnézium-függő, emiatt is fontos, hogy D-vitamin pótlás mellett magnéziumot is pótoljunk. Egyszerű ökölszabály: kerüljük a magnézium-oxid, magnézium-karbonát formákat, mert nagyon rossz a felszívódási arányuk (kb. 4%) és pont emiatt laxatív hatásúak. Érdemes a magnézium-(bisz)glicinát, magnézium-laktát és a magnézium-orotát formákat keresni.
A-vitamin
Az A-vitamin szerepét jól ismerjük, hiányában az ún. farkasvakság alakulhat ki. Ezen túl szerepe van a D-vitamin receptorok aktiválásában is, emiatt fontos a megfelelő A-vitamin ellátottság. Kevésbé ismert az, hogy a sárga zöldségekben és gyümölcsökben (sárgarépa, sütőtök, sárgadinnye stb.) csak az A-vitamin előanyaga (provitaminja) van jelen karotinoidok formájában, amelyek felszívódása és átalakulása is igen változó lehet. Az aktív A-vitamin (retinol) az állatok májában dúsul fel, amely jó felszívódású közvetlenül hasznosítható forma. Többek között emiatt javasoljuk a heti egyszeri májfogyasztást az A-vitamin igényünk fedezése és a D-vitamin hatásossága érdekében.
Összefoglalva tehát D-vitamint a következő kofaktorokkal érdemes pótolni.
- K1 és K2-vitaminok: MK7 All-transz forma
- Magnézium: magnézium-(bisz)glicinát, magnézium-orotát, magnézium-laktát, KERÜLNI: magnézium-oxid, magnézium-karbonát
- A-vitamin: retinol formájában vagy heti egyszeri májfogyasztással fedezve